Az ingatlan-nyilvántartás

Mennyibe kerül a tulajdoni lapba való betekintés?

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy azok fennállásáról nem tudott. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, az alábbi díjak ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet bármelyik körzeti földhivatalban.

Hiteles tulajdoni lap másolat

4.000,- Ft

Vidéki ingatlanról – 4.510,- Ft

Nem hiteles tulajdoni lap másolat

2.000,- Ft

Vidéki ingatlanról – 2.510,- Ft

Térképmásolat

3.000,- Ft

Helyrajzi szám azonosítása

800,- Ft

Ki jogosult a földhivatali iratokba betekinteni?

Az ingatlan-nyilvántartás, ill. a széljegyzett okirat szerinti jogosult bizonyító erejű magánokiratba foglalt engedélyével ismerhető meg minden olyan okirat ill. határozat tartalma, mely a jogosult bejegyzése ill. törlése alapjául szolgálhat.

Ezen okiratok megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban valószínűsíti, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, ill. jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Arra is lehetőség van, hogy a széljegyzett okiratban megjelölt jogosult ill. kötelezett meghatalmazott képviselője útján betekinthessen a rangsorban előrébb álló kérelmekhez tartozó okiratokba is, ehhez azonban a jogi érdek írásbeli valószínűsítésére is szükség van.

Hogy indítható meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás?

Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, ill. megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

Milyen okiratok nyújthatók be az ingatlan-nyilvántartási eljárás során?

Az eljárásban közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata benyújtására van szükség. A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata is. A hatóság ugyanis a bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozatát annak jogerőre emelkedése után köteles megküldeni a földhivatalnak.

Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.

Melyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szükséges tartalmi elemei?

A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:

a) a magánszemély családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, a személyi azonosítóját,

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,

d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,

g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a külföldön kiállított okiratokra?

Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni.

Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

A nem magyar nyelven kiállított okirathoz csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

Mely mellékletekre van szüksége a bejegyzéshez?

Gazdasági társaságok esetében

A bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell cégkivonatot vagy cégmásolatot, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonatot, amely nem lehet 30 napnál régebbi, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt.

Ha ezek valamelyikét a körzeti földhivatalhoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az igazolások a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

Társasház bejegyzése, alapító okirat módosítása esetén

Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges. Alaprajzként elfogadható az építési engedélyhez tartozó, illetőleg az engedélyezett és kivitelezett állapot eltérését feltüntető vagy a kiadott fennmaradási engedély alapját képező műszaki terv.

Ha a szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint a körzeti földhivatalhoz benyújtják, azokat az eljáró földhivatal csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.

Elővásárlási jog

Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.

Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

Mit jelent a ranghely elve?

Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és a bejegyzések rangsorát a kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghely fenntartását előzetesen, legfeljebb egy éves időtartamra lehet kérelmezni.

A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, a körzeti földhivatalhoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. Az egyidejűleg érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a körzeti földhivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül dönt.

Az érdemi határozatot a beadvány földhivatalhoz történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell meghozni.

Mit takar a széljegy fogalma?

A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Milyen összegű díjat kell fizetni a földhivatali eljárásokért?

Eljárás típusa

Fizetendő díj (ingatlanonként)

Elsőfokú eljárás

6.000,- Ft

Jelzálogjog bejegyzése, a bejegyzés módosítása

12.000,- Ft

Vagyoni értékű jog (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga, a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, vagyonkezelői jog) törlése

2.000,- Ft

Soron kívüli eljárás

10.000,- Ft

Fellebbezés

10.000,- Ft

Társasház alapítás bejegyzése

Alapító okirat módosítása

60.000,- Ft különlaponként,

legfeljebb összesen 100.000,- Ft

Iratmásolat, kivonat kikérése

100,- Ft/oldal

Milyen jogorvoslatok vehetők igénybe az ingatlan-nyilvántartási eljárás során?

A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,