Mi a védjegy?

A védjegy árujelző, mely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, más áruitól illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésre szolgál. A védjegy a fogyasztók tájékozódásának előmozdítását szolgáló jogi oltalom.

Milyen megjelölés részesülhet védjegyoltalomban?

Védjegyoltalomban részesülhet bármilyen grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ennek megfelelően védjegyoltalomban részesülhet különösen:

• Szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;

• Betű, szám;

• Ábra, kép,

• Sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

• Szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

• Hang;

• Valamint az előbbiekben felsoroltak összetétele

Lényeges, hogy a védjegyoltalmat igénylő megjelölésnek minden esetben alkalmasnak kell lennie a megkülönböztetésre. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor egy megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. Az oltalmat kizáró okokat a törvény két csoportra osztja; feltétlen és viszonylagos kizáró okokra. A megjelölés védjegyként történő lajstromozását kizáró feltétetlen ok például az, ha a megjelölés kizárólag olyan jelekből, adatokból, formából áll, amelyeket az áru vagy szolgáltatás fajtája , rendeltetése, minősége, mennyisége, értéke, földrajzi származása vagy egyéb jellemzője feltüntetésére használnak, illetve az áru jellegéből következik. Ugyanezen okból nem részesülhet oltalomban az olyan megjelölés, mely közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. Viszonylagos kizáró ok alapján nem részesülhet védjegyoltalomban például az olyan megjelölés, amely már oltalmat nyert védjeggyel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés.

Ki szerezhet védjegyoltalmat?

Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

Mire jogosít fel a védjegyoltalom?

Védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára a védjegy árujegyzékében található árukkal illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetőleg arra, hogy a védjegy használatára másnak engedélyt adjon. Kizárólagos joga alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ

• Olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

• A védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

A fentiek megvalósulása esetén tilos különösen:

•  

  1. a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

  2. a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

  3. szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

  4. a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

  5. a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban

Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?

A védjegyoltalom territoriális jellegű, így a Magyarországon a nemzeti jogszabályok alapján tett, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott nemzeti védjegybejelentéssel Magyarország területére lehet oltalmat szerezni.

Ugyanakkor lehetőség van a vonatkozó közösségi rendelkezések alapján közösségi védjegybejelentés benyújtására a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz, mellyel az Európai Unió valamennyi országára igényelhető védjegyoltalom.

Szerezhető továbbá védjegyoltalom a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és Madridi Jegyzőkönyv alapján megtett nemzetközi bejelentéssel.

Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetében érdemes szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd segítségét igénybe venni.

Mit kell tartalmaznia a védjegybejelentési kérelemnek?

A nemzeti védjegybejelentési kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentési kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• védjegybejelentési kérelmet;

• bejelentő nevét, címét;

• képviselet esetén a képviselő nevét és címét, valamint a képviseleti meghatalmazást;

• megjelölést;

• azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak a megjelölését, melyekre vonatkozóan az oltalmat igénylik

• bejelentő, illetve a képviselő aláírását

A közönséges írástól eltérő grafikai ábrázolású megjelölést 5*6 cm-nél nem kisebb és 10*12 cm-nél nem nagyobb méretben kell benyújtani, a következők szerint:

• a színes megjelölést színes kivitelben;

• a térbeli alakzatot síkbeli ábrázolásban;

• a szín-, fény- és hologram megjelölést ábrában vagy képben;

• a hangmegjelölést kottában.

Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik. Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.

A védjegybejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

Mi történik a bejelentési eljárás során?

A bejelentési kérelem benyújtása után két hónapon belül be kell fizetni a Magyar Szabadalmi Hivatal részére védjegybejelentés igazgatási szolgáltatási díját. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint e díj összege egy áruosztályra vonatkozó védjegybejelentés esetén 74.800,- Ft, további áruosztályok esetén, osztályonként 32.000,- Ft további díj fizetendő. Amennyiben az említett két hónapos határidőn belül a bejelentési díj nem kerül befizetésre, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

A díjfizetést követően kerül sor a védjegybejelentés alaki vizsgálatára, melynek során a hivatal azt vizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a védjegytörvényben meghatározott formai követelményeknek. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal határozatban hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a törvény 4.§-ában meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek.

A kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldése után a Hivatal a védjegybejelentést a hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben meghirdeti, és erről a bejelentőt értesíti.

A hivatal által végzett érdemi vizsgálat a védjegybejelentési eljárás során csak az ún. feltétlen kizáró okokra terjed ki. Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányosságok miatt a Hivatal határozatban hívja fel a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A védjegybejelentést a Hivatal egészében vagy részben elutasítja, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

A védjegy lajstromozási eljárás során bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozólag, hogy a megjelölés nem elégíti ki a törvény 2-3 §-aiban meghatározott követelményeket, ezért nem részesülhet oltalomban. A Hivatal az észrevételt a bejelentővel közli és a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe veszi, továbbá az észrevételt tevőt az észrevétel eredményéről értesíti.

A megjelölés közzétételét követő három hónapon belül a törvényben feljogosítottak felszólalást nyújthatnak be a védjegy lajstromozása ellen. A felszólalást az arra jogosultak a védjegytörvény 4-6 §-aiban meghatározott ok alapján nyújthatják be. Felszólalás esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli előkészítés után – szükség esetén tárgyaláson – dönt a megjelölés védjegyként történő lajstromozásáról.

Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza. A Hivatal a védjegy lajstromozásáról védjegyokiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivontot.

A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.